Algeria gazdasági jellemzése 2004

Az Algériai Nemzeti Bank február végén tette közzé 2004-re vonatkozó éves jelentését az ország gazdasági helyzetéről és a makrogazdasági adatokról.

A jelentés megállapítja, hogy számottevően nőttek a devizatartalékok, amelyek 2004 végén elérték a 43,1 milliárd dollárt, jócskán meghaladva a tervezett 42 milliárdos értéket. A tartalék 2003 végén 32,9 milliárd dollár volt.

Az ország közép és hosszú távú külső adósságállománya 2004. december 31-én 21,411 milliárd USD volt, a csökkenés több mint 1,7 milliárd a 2003. december 31-i állapothoz - 23,2 milliárd USD - képest.

Javultak az adósságszolgálati mutatók. Az éves adósságszolgálat 4,44 milliárd dolláros szinten stabilizálódott (az előtörlesztések nélkül). Az adósságszolgálat exporthoz viszonyított aránya is fokozatosan csökkenő tendenciát mutat: 2002-ben 21,68, 2003-ban 17,7, 2004-ben 12,6 százalék. Emlékeztetőül: 1999-ben ugyanez az érték 39,05, 1998-ban pedig 47,5 százalék volt. Algéria hitelei 96 százalékát OECD, 69 százalékát EU tagállamoktól vette fel. Az átütemezések eredményeként 2004-ben már az euróban meghatározott adósság a legnagyobb arányú, 39,9 százalék, a dollár adósság aránya 39 százalék. A yenben és svájci frankban számon tartott adósság 21,1 százalék.

Bár az ANB jelentése kitér arra is, hogy Algéria jelentős veszteségeket kénytelen elkönyvelni amiatt, hogy a szénhidrogén termékek értékesítésének elszámolása hagyományosan dollárban történik, aminek az értéke az euróhoz képest folyamatosan csökken, ugyanakkor az ország adósságszolgálatának legnagyobb részét euróban kell törlesztenie és importőrként szintén az euró piacon, elsősorban Dél-Európában jelenik meg. Ennek hangoztatása mellett is elégedettséggel állapítja meg a jelentés, hogy 2000 óta folyamatosan javulnak az adósságállományra és a devizatartalékokra vonatkozó adatok. Algéria pénzügyi helyzete stabil. Középtávon az ország fizetési mérlege nem borulhat fel, az ország fenntartható fejlődési pályára állításának minden feltétele adott: finanszírozható az elnök által április 8-án, újraválasztásának első évfordulója alkalmából meghirdetett gazdaságélénkítő program, amely a 2005-2009-es időszakra 55 milliárd dolláros befektetéssel számol.

Az ANDI (Agence nationale de développement des investissements - Nemzeti Beruházásfejlesztési Ügynökség) 2004-ről szóló jelentése megelégedéssel állapítja meg, hogy az elmúlt évben 6 milliárd euró működő tőke áramlott be az országba. Ami még ennél is figyelemre méltóbb újdonság: a 6 milliárdból 4 milliárdot a szénhidrogén iparban fektettek be, az egyéb iparágakba pedig 2 milliárdot. Mindezidáig az Algériába áramló működő tőke 98 százaléka a gáz- és kőolajiparba irányult. A befektetők elsősorban a távközlést, az építőanyag ipart és a pénzügyi szolgáltatásokat fedezték fel. A távlati előrejelzések szerint nem egyszeri esetről van szó, hanem egy hosszú távú folyamat nyitányáról. Az elemzések szerint a nem szénhidrogén ipari befektetések dinamikusan fejlődnek az elkövetkező években és átlagos értékük eléri az évi 3,5 - 4 milliárd eurót.

A gazdasági növekedés az utóbbi két évben 5 százalék fölötti, az infláció 3,5 százalék körül alakult. A bruttó nemzeti termék 2004-ben elérte a 212,3 milliárd USD-t, az egy főre jutó GDP értéke 6.600 USD volt. Bár csökkenő tendenciájú, de változatlanul magas a munkanélküliség aránya : országos szinten 25,4 százalék, és a munkanélküliek 73 százaléka 30 évnél fiatalabb. Ebben a társadalmi csoportban rendkívül erős az elvándorlási szándék.

Rövidtávon az algériai gazdasági konjunktúrát az energiahordozók iránti kereslet határozza meg, ami egyelőre kiváló kilátásokat ígér. A világgazdaság energiaéhsége nem csökken és az algériai szakértők nem számolnak az olaj- és gázárak gyors és erőteljes csökkenésével.

Az ország külgazdaságát és kereskedelempolitikáját alapvetően meghatározza az a tény, hogy az export 98 - más statisztikai számítás szerint 99 - százalékát a földgáz és olaj eladások biztosítják. A befolyt összegek egy részéből tartalékot képeznek, de a nagyobb részt közvetlenül levásárolják, elsősorban a négy dél-európai partner országban (Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország).

Bouteflika elnöknek a 2005-2009-es időszakra meghirdetett, 55 milliárd dolláros gazdaságélénkítő programja alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az ország infrastruktúrájának és a legfőbb szolgáltatási rendszerek korszerűsítésével megteremtse az egészséges gazdasági szerkezet kialakításának lehetőségét. Hosszabb távú cél az export szerkezetének javítása. Az öt éves elnöki program elsősorban azt tűzi ki célul, hogy az import egy részét - elsősorban az élelmiszer importot: tej és tejtermékeket, nyershúst és húskészítményeket, zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcs alapú üdítőitalokat - hazai termékekkel váltsák ki.

Kétoldalú gazdasági kapcsolatok jellemzése

Az 1990. előtt Magyarország Algéria jelentős gazdasági partnere volt. A korábbi vállalati kapcsolatok azonban teljesen leépültek a 90-es évtizedben, a kereskedelmi forgalom az ezredfordulóra minimálisra csökkent.

Az elmúlt években megindult egy lassú növekedés, de a jelenlegi, mintegy 20 millió dolláros forgalom többnyire kisebb árumennyiségek véletlenszerű értékesítéséből származik. 2004-ben a 21,8 millió USD értékű magyar kivitellel szemben csak 106,6 ezer USD értékű behozatalt regisztráltak. Csak a Bábolna Rt. baromfi eladásainak értéke haladja meg az egy millió dollárt. Algériai importőrök a közelmúltban léptek kapcsolatba magyar élelmiszeripari termékek - csomagolt sütemények, gyümölcslevek – szállítóival.